Csatári Gyöngyi bejegyzései

Engedjük a gyerekeinket élni



psz

A gyerekekkel való jó időtöltést nem kell napokhoz kötni – fejti ki véleményét Vekerdy Tamás pszichológus, akit a gyermek–szülő kapcsolat különféle stratégiáiról kérdeztünk….

– Milyen a boldog gyermek?

– A boldog szót nem szeretem, inkább a derűs, jókedvű kifejezéseket használnám. Az a gyerek érzi jól magát a bőrében, akit elfogadnak olyannak, amilyen ő valójában. A nevelésnek két nagy lehetősége van: legyél, aki vagy, és én ebben támogatni foglak; vagy legyél, akivé én akarlak tenni. Kérdezhetnénk, hogy de hát a gyerek valamilyen? Igen. Nem véletlen, hogy az ujjlenyomatunk is különböző, a DNS-ünkről nem is beszélve. Az a valami is különbözik, ami ezt megszabja: a hívő szerint a halhatatlan lelkünk, a nem hívő szerint az a kód, amit a természettől kapunk. A gyerek életkoronként is változik. A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad és nem a fejlesztő játék. Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet. Emellett napi négy-öt óra futkározásra, üvöltözésre lenne szüksége még akkor is, amikor iskolába kerül. Egy göttingeni felmérés szerint a gyerekeink katasztrofálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem billegnek pallón, nem ugrálnak patak felett, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki. Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a mozgásból fejlődik. Azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a gyermekeink olyan körülmények között él­­nek-e, ami az életkorukhoz szabott. Vajon hagyjuk-e kamasz gyermekeinket ábrándozni, merengeni, heverészni. Mert a kamasz fiziológiás lustaságban szenved. Ezt régen ösztönösen tudták, ma már tudományosan is bebizonyították, mégis olyan az iskolarendszer, ami azt mondja: hozd a maximumot, ezen múlik a továbbtanulásod.

– Megismerhetik a szülők a gyermekeiket teljes mértékben?

– Igen, ha megengedik maguknak. De sokan nem teszik, mert létezik egy korlátolt elképzelésük arról, hogy milyen legyen a gyerekük. Van a világban egy megállíthatatlan trend, a topmenedzserképzést már az óvodában elkezdik. A zöld óvodában van angoloktatás, a pirosban német, a zöldben jövőre japán is indul. Lényeges kérdés, hogy van-e számítógépes szoba, járnak-e be edzők, hogy kikapkodják a délelőtti szabad játékból a gyereket, és lovaglásra, úszásra, karatéra vigyék, azaz neurotizálják. A szorongó szülők azt gondolják, hogy a legjobbat akarják a gyereknek, holott régóta tudjuk, a zseniális topmenedzser nem abból lesz, aki már az óvodában is ezt tanulta, hanem abból, aki teljes értékű óvodás lehetett, teljes érzelmi biztonsággal, aztán lehetett teljes értékű kamasz, akit szabadon engedtek végre. Először ölelték testi-lelki értelemben, aztán végre tudták hajtani a második mozdulatot, az elengedést. Ezt is elfelejtettük, egy kutatás szerint a kamaszkor nem konfliktusos kor, ha a gyereket szabadon engedjük. „Kisfiam, amíg az én kenyeremet eszed, itthon vagy fél 9-re!” Miért lenne otthon? Pontosan tudjuk, hogy az időérzék megváltozik kamaszkorban és kezd eltolódni. Egyre később tud a gyerek elaludni, nem azért, mert rossz. Mikor ez kiderült, egyes amerikai államokban úgy döntöttek, hogy a kamaszoknak fél 10-kor fog kezdődni az iskola. Nálunk azt sem tudják az illetékesek, hogy ez történik a kamasszal. Nulladik óra van, mert nem fér be az órarendbe a sok baromság, amit a fejükre akarnak zúdítani.

– Sok szülő megijed attól, hogy a gyermeke megváltozik kamaszkorban, úgy érzi, nem is ismeri már igazán. Ezért elkezdi mindentől félteni, például a drogtól.

– A kamaszkor a második születés kora. Az aranyos, kedves szőke kislányom, aki a háromnapos erdei iskolában mindent felírt, hogy elmesélje nekem, most nem mond el semmit, a haja barna lesz, bezárkózik. Szinte úgy érzem, hogy utál engem. Német Waldorf-tanárok erre azt mondták, hogy a kamaszra ki kéne írni: „átépítés miatt átmenetileg zárva”. A faggatott kamasz hazudik, ez a leválás része. Az tud jól leválni, akinek megadták az érzelmi biztonságot. A szülőnek pedig ki kell bírni, az egész nem tart soká. 3–8 év, aztán a gyerek visszatér hozzánk, és újra kedves lesz. Amit tehetünk a kamaszért, hogy elviseljük a jelenlétét. Aki pedig jól ült a családja által nyújtott érzelmi biztonságban, az nem lesz függő. Az lesz függő, aki óriási érzelmi nélkülözéssel érkezik a kamaszkorba, és ezt próbálja pótolni. Magyarországon őrült hisztéria van a drog körül, amit a politikai pártok még tovább szítanak, miközben itthon az alkohol a legveszélyesebb drog. A kamaszkor a végletességek kora, és amíg a gyerek váltogat a végletek között, nincs baj. Az a normális kamaszkor, amikor úgy tűnik, mintha nem lenne normális. A baj akkor van, ha megmerevedik az egyik végletben.

– Akkor a biztonságot nyújtó jelenléten kívül nem is lehet mást csinálni?

– Mint a jó tréner, aki elkapja a tornászt, amikor zuhan. De nem fogja végig a nyújtón. A kamaszt csak kamaszkora előtt lehet „nevelni”, de akkor is inkább az őszinte együttélés a fontos.

– Most egy olyan generáció neveli a gyermekeit, amelyik még sokkal inkább szabadon volt eresztve. Ők voltak a „kulcsos gyerekek”. Mégis egyre több olyan szülő van, aki a gyermeke minden percét betáblázza, hozza-viszi az iskolából, különórákra járatja. Az USA-ban ezeket a szülőket „helikopterszülőknek” nevezik. Mi­­lye­nek lesznek ezek a túlféltett gyerekek felnőttkorukban?

– Nem kell négy különóra! Az idegen nyelv fontos, a mozgás már kicsit más kérdés. Nincs ma Magyarországon játékos, szórakoztató sport, az egyesületek pedig eredményre mennek, ez a gyerek számára nagyon rossz. Kamaszkorig ilyenben nem szabadna részt venni. Nagyon sok olyan gyereket kezelünk, aki 11-12 éves korára pszichológushoz kerül, mert ő csak második vagy harmadik, pedig ugyanannyit edz, mint az első. Ezt nehéz kibírni, a versenysport pokol. A zeneoktatás sem szabad, kötelező hozzá a szolfézs, amit a gyerekek utálnak. Azt kell átlátni a szülőnek, hogy mi az az egy-két különóra, ami megéri. Közben az egész életet kicsit le kéne lassítani, mert ez a gyerekek számára életmentő lenne. Az is katasztrófa, hogy egy 12 éves gyerek még nem tud egyedül közlekedni, harmadikos koruktól már nyugodtan járhatnak egyedül iskolába.

– Létezik olyan, hogy jó szülői stratégia?

– Próbáld élvezni a gyerekedet, ez a legfontosabb. A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha. Régen ez nem volt probléma, óriási családok éltek együtt, és mindig volt kire bízni a gyereket. Manapság egy izolált anya próbál két-három gyereket nevelni, ami pokoli fárasztó. Élni kell néha, hogy utána egy jól szívható-rágható anyát kapjanak vissza. Nem számít, hogy mindig rend legyen, jól álljon a függöny, és minden ki legyen vasalva. Nem kell vasalni, hordjanak a férfiak olyan inget, ami nem gyűrődik. Ha mindennek próbálunk megfelelni, abba beledöglünk, és a gyerekeinkkel is ingerültek leszünk. Próbáljunk felelőtlen szülők lenni, akik élvezik az életet és a gyerekkel való marháskodást, és akkor jó lesz mindenkinek.

(forrás: Vasárnapi Hírek)psz

A kurkuma



kurkuma2-200x

Története

Indiában már évezredek óta ismerik és használják, innen indult világhódító útjára. Sokáig a jómód jelképének tartották, és az egész test megtisztítását várták tőle. Indiából kereskedők által jutott be Európába és az ókori Görögországba. Sárga gyömbérnek először a görögök nevezték és csak a 18. század második felében kapta meg mai nevét. Európában a híres svéd botanikus, Linné fedezte fel 1753-ban és nevezte el Curcuma longának. A 18. században már Marco Polo is feljegyezte, hogy a kurkuma a sáfrányra emlékeztető termény, bár ténylegesen nem olyan, mint a sáfrány, de hasonló célokra megfelel. Nálunk eddig elsősorban fűszernövényként alkalmazták, főleg azért, mert szép sárga színt ad az ételeknek.

Érdekességek

A hinduk igen tisztelik a kurkumát, esküvőkön a vőlegény kurkumapasztába mártott, megszentelt fonalat köt menyasszonya nyakába. Indiában az asszonyok kurkuma-készítéssel foglalatoskodnak. A kurkuma gyökerét fűszálakkal és banánlevelekkel kibélelt nagy gödrökben tartják. Onnan aztán kiszedik, megszárítják, szétdörzsölik, és kosarakban kisajtolják. A kiszivárgó nedűt bambusznád-csövekben fogják fel. Isszák is, hajkenőcsnek is használják.

A kurkuma, mint fűszer

kurkuma2-200x.jpgA kurkumát az “élet fűszereként” tartják számon. Ragyogó sárga por alakjában kerül forgalomba. A rövid, viaszos, narancssárga szárát megfőzik, megtisztítják, napon megszárítják, majd finom aromájú, sárga porrá őrlik, amelyet az ázsiai, főleg az indiai konyha alapvető fűszerként használ. Átható aromája különleges, kesernyés, erős, szinte csípős. Hasonlít a gyömbéréhez, ezért is nevezik “sárga gyömbérnek”.

A kurkuma az egyik fő alkotóeleme a híres curry fűszernek és Worcester szósznak. Színének köszönhetően gyakran használják a jóval drágább sáfrány helyettesítésére, ez azonban helytelen, mert íz anyaga meg sem közelíti a sáfrányét, mégis érdekes háttérízt ad a húsoknak, leveseknek, de pikáns ízt kölcsönöz különféle zöldséges ételeknek, szószoknak, leveseknek, mustárnak. A kurkuma ragyogó, sárga színt ad az ételeknek. Nem szabad túladagolni, mert rikítóvá és keserűvé teheti az ételt!

A kurkumát – pontosabban a kurkumint – előszeretettel hasznosítja az élelmiszeripar is, elfogadott a szintetikus előállítása is (E 100 – kurkumin), valamint a fermentációs eljárás is, amely során baktériumokkal termeltetik meg a színanyagot. Többnyire azonban a természetes kurkumagyökér-kivonatokat vagy kurkumaporokat használják. Ezek színes fűszernek számítanak, így ezeket nem kell E-számmal feltüntetni.

A kurkumin változó mennyiségi korlátozások mellett, különféle élelmiszerekben engedélyezett.

Többek között az alábbi élelmiszerekben található meg:
Margarinok és hasonló zsírok (quantum satis)
Lekvár, dzsem és hasonló termékek (qs)
Burgonyapehely (qs)
Nem alkoholos aromás italok (max. 100 mg/l)
Felvágottak és pástétomok (max. 20 mg/kg)

A kurkuma, mint dísznövény

kurkuma4-200x.jpgEzt a különleges trópusi növényt már saját otthonunkban is nevelhetjük, mint dísznövényt. A kurkumát thai tulipánnak is nevezik. Ma már világszerte kapható kereskedelemben, így hazánkban is. Cserepes dísznövényként találkozhatunk vele virágüzletek polcain, vagy kertészetekben is. Azért lett igen kedvelt dísznövény világszerte mert tartása igen egyszerű, virágzási ideje akár három hétig is eltarthat. A szobanövényként ismert curcumát ősszel nyugalmi állapotban kell tartani ilyenkor nem kell locsolni, hidegtől mentes helyen kell átteleltetni. A virágzás végén vágjuk le az elszáradt virágokat, csökkentsük le a víz mennyiségét, és tegyük el pihenni a növényt, akár úgy, hogy kivesszük a földből a gumóját és egy száraz meleg helyen tároljuk. Szaporítani tőosztással vagy a gyöktörzs feldarabolásával tudjuk.

A kurkuma, mint gyógyító (fű)szer

A kurkuma azonban nem csupán fűszerként, festékanyagként és dísznövényként közkedvelt. Gyógynövényként még sokoldalúbban alkalmazható. A hagyományos indiai gyógyászatban, a több ezer éves múltra visszatekintő ájurvédában ősidők óta alkalmazott gyógyító szer, gyógyító fűszer. De már i. e. 600-ban Asszíriában is feljegyezték jótékony hatásait. Az ókor leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész ugyancsak megemlíti.

Hatóanyagai

Van belőlük pár, vizsgálódásunk tárgya azonban két fő hatóanyag, két kurkuminszármazék (demetoxi-kurkumin és bisdemetoxi-kurkumin). A kurkumin, amely a kurkuma sárga színét adja, olyan polifenol, amely két egymáshoz kapcsolódó ferulsav-molekulából, kémiai nevén diferuloil-metánból áll. A kurkumin a kurkumagyökérben előforduló szénvegyület. Képlete C14H14O4. Sárga hasábos kristályokból áll. 177 C°-on olvad; borszeszben, éterben oldódik.

A kurkumin (sárga festékanyag) erős antioxidáns, terápiás alkalmazása nagyon hasonló számos bioflavonoidéhoz, hatékony gyulladáscsökkentő, antikarcinogén (daganatellenes), antibakteriális, antivirális (vírusölő), antimikrobás, immunstimuláló vegyület.

Növeli a májban és egyéb szövetekben a glutationszintet. A glutationt, vagy rövidebben GsH-t a tudósok gyakran csak a test természetes gyógyító anyagaként tisztelnek, és gyakran csupán egy aminosavnak tekintik. De ez igazából csak egy kifejezés, amely arra szolgál, hogy leírják azt a tripeptid formációt, amely természetes körülmények között a májban alakul ki három különböző aminosavból. Ezek a glutaminsav, a cisztein és a glicin. A glutation testünk egyik legerősebb antioxidánsaként ismert. Képes kisöpörni a szabadgyököket a testünkből, és küzd azok károsító hatásai ellen. Valószínűleg ezért alakult ki a tudósok körében az a nézet, amely szerint a test legerősebb gyógyító anyagaként tekintenek rá. Hatóanyagai erősítik az epehólyagot, hatásos az epekő megelőzésében és kezelésében, ugyanis a kurkumin növeli az epe oldhatóságát, s ez gátolja az epekő kialakulását, és ez segíti a már meglevő kövek kiürülését. A kurkumin csökkenti a bélben lévő toxinok szintjét. A kurkumin kemoprotektív (vegyi anyagokkal szembeni védő) hatású, különösen azoknál, akiknek testnedveiben (nyálában) nincs szabadon keringő A-, illetve B-vércsoportra jellemző antigén (ezek az úgynevezett non-szekrétor egyének). A kurkumin ugyanakkor a bélrendszerben történő poliamin-szintézis hatékony inhibitora (blokkolója) is. Lényeges kiemelni, hogy a kurkumin minden vércsoport számára hasznos és jótékony hatóanyag. A kurkumin gátolja a fájdalommal kapcsolatos, prosztaglandinoknak nevezett anyagok szintézisét a szervezetben. Kiváló diuretikum (vízhajtó), ezért támogatja a vesék munkáját is. Csökkenti a vér LDL koleszterin és a trigylcerid szintjét is. A kurkuma hatóanyagai serkentik a zsíranyagcserét (a súlycsökkenést is). Nagy mennyiségben fokozza a szervezet kortizol termelését, amely hatékonyan csökkenti a szervezetben zajló gyulladásos folymatokat, mivel gátolja az úgynevezett leukotrién képződést (ez az anyag gyulladáskeltő hatású). A kurkumin emellett számos más hatásmechanizmus tekintetében is nagyon hasonló a flavonoidokhoz, mind antioxidáns hatását, mind a gyógyszereket metabolizáló enzimek, például a glutation-S-transzferázok stimulációját tekintve.

Kurkuma a népgyógyászatban

kurkuma-200x.jpgAz indiai népgyógyászatban emésztésserkentőként, lázak, fertőzések, izületi panaszok és májbetegségek ellen használták. Zsíros ételek utáni teltségérzésnél jó szolgálatot tesz, redukálja a gyomorsavtermelést. Jótékony hatású felfúvódás és bélgörcsök esetén, elősegíti a méreganyagok elégetését és kiürítését a belekből. A kínai gyógyászatban szintén alkalmazták a vérkeringés javítására – gátolja a vérrögök kialakulását, ezáltal csökkenti a trombózisveszélyt; vérzések csillapítására, valamint menstruációs panaszok kezelésére.

Indiában a nők kurkumás vizet használnak arcmosásra, mert aranyló, fénylő színt kölcsönöz a bőrnek. Ezen kívül kitűnően tisztítja a pórusokat, szabályozza a faggyúmirigyek működését, fokozza a vérkeringést, támogatja a kollagén termelődését kívülről és belülről egyaránt. Fájdalomcsillapításra forró tejben feloldják, és úgy isszák. Kígyómarásnál, pókcsípéseknél kurkumás italt fogyasztanak. Három evőkanál durvára vágott kurkumagyökeret fél csésze vízzel pépesítenek és ezt megisszák. Mivel a kurkuma kitűnő antiszeptikus hatással bír, ezt az italt csípésekre külsőleg is alkalmazzák. Egy kevés liszt hozzáadásával sűrű pépet készítenek és ezzel kezelik az érintett bőrfelületet. Az így készített pépet nem csak csípésekre, marásokra alkalmazzák, hanem szinte minden bőrsérülésre, égési sebekre, vágott sebekre, horzsolásokra, véraláfutásokra, kötőhártyagyulladásra. Hidegen sajtolt olajokkal pépesítve is használják a fent leírt esetekben. Légzési nehézségeknél a kurkuma főzetével inhalálni is szoktak. Mézben vagy ghí-ben (tisztított vaj) feloldva 1:1 arányban naponta 4-6 alkalommal fogyasztva csillapítja a köhögést, és feloldja a lerakódásokat. Hatékony hepatoprotektívum (májvédő). Hasonló hatásokkal rendelkezik, mint a máriatövismag. 2,5 deci natúr joghurtban egy evőkanál kurkuma reggel éhgyomorra elfogyasztva hatékonyan gyógyítja a hepatitiszt is.

A kurkuma gyógyászati célú alkalmazása

Az első említés az 1970-es évekre nyúlik vissza, de akkor még nem szenteltek nagy figyelmet az “élet fűszerének”. A kurkumával folytatott kísérletek fonalát a 90-es években vették fel újra Brath Aggarwal, a Genentech (biotechnológiai nagyvállalat) egykori kutatójának vezetésével. Aggarwal rákkutatással foglalkozott, és figyelme több kerülő után fordult a kurkumin felé. Az 1980-as években Aggarwal volt az, aki azonosította a tumor nekrózis faktort (TNF) alfának és bétának nevezett két molekulát, amelyek hatásos tumorellenes vegyületeknek bizonyultak. A TNF molekulák – ha megfelelő helyen szabadulnak fel – nevüknek megfelelően képesek a rákos sejtek elpusztítására. A TNF-ek egy fontos fehérjét aktiválnak, ami egy sor olyan gént kapcsol be vagy ki, amelyek a gyulladás- és sejtosztódás szabályozásában vesznek részt. A gyulladás és a szabályozatlan sejtosztódás késztette rá, hogy visszatérjen kezdeti kutatási témájához. Aggarwal felidézve fiatalkori emlékeit, vagyis hogy a kurkuma az ajurvédikus gyógyászat szerint gyulladáscsökkentő hatású, döntött úgy, hogy ad egy esélyt a fűszernövénynek.

“Hoztunk a konyhából egy kis kurkumát és rászórtuk a sejtekre” – emlékszik vissza Aggarwal. “Nem hittünk a szemünknek, teljesen blokkolta a TNF és az általa aktivált fehérje hatását.”

Aggarwal egy sor adatot publikált, miszerint a kurkumin gátolja a ráksejtek osztódását és szétvándorlását. Munkája alapján a kurkumint mint segédmolekulát kipróbálták korai fázisú klinikai vizsgálatokban, hasnyálmirigyrák és a csontvelőrák egyik fajtája, a mielóma esetén. Mások azóta vastagbélrák, melanóma és Alzheimer-kór megelőzésére is kipróbálták. A Texas Egyetem kutatói egereken végzett kísérleteik során arra a megállapításra jutottak, hogy a kurkumin a rákot a kezdeti és az előrehaladott fázisban is képes késleltetni ugyanúgy, ahogy azt a cianidin és sok más bioflavonoid is teszi. A kurkumin megakadályozhatja a metasztázis kialakulását és elterjedését is. A bámulatos gyógyhatás hátterében az állhat, hogy a kurkumin valószínűleg elnyomja annak a proteinnek a hatását, amely kulcsszerepet játszik a metasztázisok kialakulásában.

A kurkumin gátolja az angiogenézist. Azaz a rákos sejtek növekedését, burjánzását és szóródását, vagyis azt a folyamatot, amelynek révén a rákos daganat létrehozza a saját vérellátását tápláló érrendszert. A kurkumin annak az enzimnek a működését gátolja, amely döntő e folyamat szempontjából, valamint leköti a vérben található vasat és rezet, márpedig éppen ez a két elem szükséges a tumort tápláló érhálózat növekedéséhez. Gátolja a cox 2 (cyklooxygenáz) gyulladási enzim tevékenységét is, amely a T limfociták érését akadályozva, hozzájárulva a tumorok növekedéséhez, blokkolja a kinéziseket (kinasses), amelyek a rákos sejtek burjánzásáért felelnek. Blokkolja az ösztrogén és az ösztrogénhez hasonló vegyi anyagok képződését, ezzel gátolva a sejtek sokszorozódását. Elősegíti a sejtdegenerálódás első szakaszában, az úgynevezett rákmegelőző állapotban lévő sejtek pusztulását. Ez úgy történik, hogy a kurkumin ösztönzi az úgynevezett programozott önmegsemmisítő mechanizmusa (apoptózis) megindulását. Ebben a folyamatban a szervezet képessé válik arra, hogy azonosítsa a ráksejteket, és parancsot adjon nekik önmaguk megsemmisítésére. A programozott sejthalál előidézése egyébként a rákellenes gyógyszerek új nemzedékének kifejlesztéséhez vezethet. Sokféle tápanyag gyakorol ilyen hatást, így a szelén, az A-vitamin, a zöld tea és a D3-vitamin. Ezek közül azonban kétségtelenül a kurkumin a leghatékonyabb. Rákbetegeknek az étkezésekkel egy időben napi 2000-4000 mg kurkumin kivonat bevitele ajánlott. 1993-ban tajvani kutatók felfedezték a kurkumin PKC (proteinkináz- C) blokkoló hatását. Ezen hatás a számos egyéb rákellenes hatások egyike.

A klinikai vizsgálatok azonban még váratnak magukra, ám Aggarwal lelkesen küzd a fűszer sikeréért.

Tudományos vizsgálatok

A következőkben a kurkumin rákellenes és egyéb egészségvédő hatásaival foglalkozó tudományos vizsgálatokból, tanulmányokból merítünk, amelyek nagy számban lelhetők fel a nemzetközi szakirodalomban.
1.Vizsgálták a kurkumin mellrák elleni hatását. Pontosabban azt, hogy hogyan akadályozza meg a rákos sejtek szaporodását. Azt találták, hogy a hatás függ ugyan az alkalmazás idejétől és dózisától, de a kurkumin által kiváltott sejtpusztulás mind a hormonfüggő, mind az attól független sejtvonalakra egyaránt vonatkozott. – Anticancer Drugs, 8(5):470-81, 1997. június
2.A kurkumin gyulladásgátló és antioxidáns hatását egyaránt elemezték egy másik vizsgálatban. Kiindulópontjuk az volt, hogy a nem szteroid gyulladásgátló szerek csökkentik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Az eredmények azt mutatták, hogy a kurkumin szedése jelentősen csökkentette a vastagbél adenokarcinóma előfordulását, illetve 57%-kal mérsékelte a rákos daganat nagyságát. – Cancer Res, 55(2):259-66, 1995. január 15.
3.A kurkumában található fenolos jellegű vegyületek, a kurkumin I. és a kurkumin III. gyomorrák- és bőrrákellenes hatása került górcső alá egy további kutatásban. Az eredmény az volt, hogy a kurkumin az úgynevezett karcigonén anyagcsere befolyásolásával fejti ki rákellenes hatását. Egyszersmind megvizsgálták a kurkumin in vitro (kémcsőben) hatását a vérrák egyik fajtájára, a humán krónikus myeloid leukémiára. Megállapították, hogy a kurkumin a rák kialakulása, növekedése és terjedése szempontjából egyaránt gátló hatású. – J Am Coll Nutr, 64(2):192-8, 1992. április
4.Világszerte komoly egészségi problémát jelent az időskorban egyre több embert fenyegető szürkehályog képződés. Ennek a folyamatnak a hátterében az úgynevezett oxidatív stressz áll, amelynek az antioxidánsok hatékony ellenszerét jelentik. A kurkuminnak a szürke hályog képződés megakadályozásában kifejtett antioxidáns hatását vizsgálták ebben a tanulmányban, amelynek a végkövetkeztetése az volt, hogy a kurkumin szemre gyakorolt védőhatása elsősorban a GST képződésnek köszönhető. – Am J Clin Nutr, 64(5):761-6, 1996. november
5.Az érrendszer egészsége, a keringés szempontjából igen lényeges a koleszterin és a lipidperoxidok szintje a vérben. A vizsgálat során 7 napon át adtak önkénteseknek napi 500 mg kurkumint. Jelentős csökkenést tapasztaltak a szérum lipidperoxidok szintjében (33%), növekedést a “védőhatású”, HDL-koleszterin szintjében (29%), valamint csökkenést a vér teljes koleszterin szintjében (11,63%). Ezért a kurkumint az érelmeszesedés elleni hatékony megelőző szernek minősítették. – Indian J Physiol Pharmacol, 64(5):273-5, 1992. október
6.Megvizsgálták a kurkuminnak a vesére gyakorolt hatását is. Patkányokban mesterségesen vesebetegséget idéztek elő, majd kurkumint adtak nekik. Az eredmények azt mutatták, hogy a kurkumin képes volt helyreállítani a normális veseműködést, megakadályozta a szabadgyökök károsító hatását, növelte a vese glutation tartalmát és glutation-peroxidáz aktivitását (erős antioxidáns hatás). Megakadályozta továbbá a lipid-peroxidáció okozta vesekárosodást, ezért a kutatók vesebetegségekben ígéretes lehetőségnek tartják a kurkumin szedését. – British Journal of Pharmacology, 200, Vol 129, Iss 2, pp 231-234
7.A cukorbetegségre (diabétesz) gyakorolt hatás ugyancsak egy állatkísérletnek volt a tárgya. Sztreptozotocin injekcióval cukorbeteggé tett patkányoknak 8 héten át kevertek a táplálékukba kurkumint, ennek következtében javultak a vizelet laboratóriumi értékei (albumin, karbamid, kreatinin és szervetlen foszfor), valamint mérséklődött a nátrium és a kálium kiválasztása. A kontrollcsoporthoz képest a kurkuminra fogott diabéteszes patkányok májának súlya is csökkent. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cukorbetegség körülményei között kurkumin adagolásával tökéletesebbé válik az anyagcsere. – Mol Cel Biochem, 152(1):13-21, 1995. november 8.

Kurkuma – megoldás az Alzheimer gyógyítására?

Indiában az idősebb emberek között szinte ismeretlen az Alzheimer-kór (100000 lakosra jut 3,24 megbetegedés) emiatt kezdték el vizsgálni a kutatók a körülményeket, illetve az étrendet, ahol a curry minden étkezésnél megtalálható az asztalon. Nemrég fejeződött be a kurkumin, mint az Alzheimer-kór lehetséges gyógyszerének klinikai kutatása. Bebizonyosodott, hogy a kurkuminnak erős ant-amyloid (keményítőszerű anyag) hatása van, tehát blokkolja a béta amyloid szenilis plakkok agykéregi felhalmozódását, ami más egyéb tényezőkkel egyetemben okozza az Alzheimer betegség jellemző patológiai elváltozásait.

Az eddig publikált klinikai kutatások eredményeinek alapján a kurkumin hatékonyan érvényesülhetne többek közt a pszichiátriában is, mint antidementívum az Alzheimer-kór kezelésében, gyógyításában.

A kurkuma csodaszép sárgás színével és sokszínű gyógyító hatásával (ami kutatásokkal igazolt) igazán “csodaszernek” számít, éppen ezért megérdemli, hogy ne csupán egzotikus fűszerként és olcsó festékanyagként hasznosítsuk.

Egyszerű frizurák az évnyitóra: így készítsd el őket!



haj_kocos

Nézd meg, mit kezdhetsz a hajaddal, ha nincs kedved sokáig bíbelődni a frizurakészítéssel.

haj_kocosBár keveseknek tartozik a kedvenc alkalmai közé az évnyitó, mégis ünnepélyes eseményről van szó, amelynek nem árt megadni a módját. Ha nincs kedved sokáig pepecselni az alkalmi hajkölteménnyel, de azért feldobnád valamivel a tincseidet, nézd meg fotóinkat, és válogass a néhány perc alatt elkészíthető, csinos frizurákból!